A lobélia (Lobelia) egy Dél-Afrikában őshonos növény, amelynek közel 400 különböző faja létezik. A lobélia virágai nagyon szépek és élénk színűek, kék és lila árnyalatokban pompáznak. A lobélia virágzása májustól szeptemberig tart, és ebben az időszakban a növény teljesen beborul virágokkal. Remekül mutat erkélyeken és kertekben is, különösen ha más hasonló igényű növényekkel, például muskátlival, petúniával vagy a százszorszéppel társítjuk.
A lobélia igényei
A lobélia egy napkedvelő növény, ezért olyan helyre kell ültetni, ahol legalább 6-8 órán át süt rá a nap.
Vízigénye is magas, ezért nyáron akár naponta kétszer is meg kell öntözni, de vigyázni kell, hogy a víz ne álljon meg a cserépben, mert gyökérrothadást is okozhat.
Tápanyagigénye nagy, ezért virágzás alatt érdemes kéthetente tápoldatozni.
A lobélia gondozása során fontos, hogy az elhervadt virágokat rendszeresen levágjuk, hogy újabbakat hozzon.
Két főbb csoportba érdemes osztani a lobéliákat: a függőlegesen növekedő és a csüngő lobéliákra.
A függőlegesen növekedő lobélia 15-35 cm magasra nő meg, míg a csüngő lobélia hajtásai akár egy méter hosszúak is lehetnek. Leveleik zöldek, lándzsa alakúak és 2-3 cm hosszúak.
A törpe lobélia (Lobelia erinus) gondozása
A törpe lobélia, amely Dél-Afrikából származik, alacsony növekedésű fajta. Kék vagy lila virágait gazdagon hozza, a tavasztól az első fagyokig tartó időszakban.
Az ültetés helyének kiválasztásakor keressünk napfényes és világos helyet, mivel bár a félárnyékban is megél, a napos területeken virágzik a legszebben.
Gondozás során rendszeresen öntözzük, és metsszük a virágokat, hogy elősegítsük az újabbak növekedését.
Mivel a lobélia nem tűri a fagyot, Magyarországon egynyári növényként tartják számon.
A csüngő lobélia (Lobelia erinus ’Pendula’) gondozása
A csüngő lobélia (Lobelia erinus ’Pendula’) egy gyönyörű dísznövény, amelyet főleg függőedényekbe ültetnek, mert hosszú, csüngő szárai vannak, amelyek akár egy méteresek is lehetnek. A növény csüngő habitusa miatt mindössze 15 cm magas.
A virágai kicsik, de azokat bőségesen hozzá. Kék, fehér vagy lila színben pompáznak.
Sszereti a napos vagy félárnyékos helyeket, és fontos, hogy rendszeresen öntözzük. A legjobb, ha reggel vagy este locsoljuk, hogy elkerüljük a hősokkot.
A túl hosszúra nőtt szárait célszerű visszametszeni. A csüngő lobélia nem bírja a fagyot, ezért nálunk csak egynyári növényként tartható.
A lobélia szaporítása
A lobélia könnye és sikeresen szaporítható magvetéssel. Márciusban érdemes kezdeni a magok beltéri vetését, majd a növényeket – miután megerősödtek – szétültethetjük több cserépbe, amiket az éjszakai fagyok elmúltával helyezhetünk ki.
A palánták kiültetése előtt javasolt néhány héten át a növényeket nappal a szabadba tenni, esténként pedig visszavinni őket a lakásba, hogy fokozatosan hozzá tudjanak szokni a kinti körülményekhez.
Ültetéskor figyeljünk arra, hogy körülbelül 20-30 centiméter távolságot hagyjunk közöttük.